Előfodult már, hogy úgy érzeted, ennél rosszabb nap már nem is jöhetne, aztán valahogy a napok nemhogy egyre jobbra, hanem inkább egyre rosszabbra fordultak? Hogy olyan dolgok, amik egykor boldoggá tettek és energiával töltöttek fel, már nem hoznak tűzbe? Ha még nem, akkor szerencsés vagy, még nem tapasztaltad meg a kiégést, de ha már igen, akkor érted miről beszélek. 

A kiégés ráadásul nem csak munka miatt érhet utol, bármikor előfordulhat, ha elkap a lendület és csak mész és mész előre, egyre többet és többet vállalsz, miközben már azt sem tudod pontosan miért is indultál el. Végül már alig emlékszel mi is okozott neked örömet a kezdetekkor. Sőt, ezt akár anyukák is tapasztalhatják, ha nem figyelnek magukra miközben igyekeznek megfelelni egyszerre a tökéletes anya, feleség és dolgozó vagy vezető képének. 

Persze nagy különbség lehet egy nehéz nap, ami bármelyikünk életében bekövetkezhet, és a komoly kiégés között. Számomra a kiégés lassú alattomos voltát egy fal mögött csöpögő cső írja le a legjobban, ami szépen lassan évek alatt belülről teszi tönkre és emészti fel a falat, hogy aztán egyszer csak kitörjön és elárassza az egész fürdőszobát, hirtelen jó nagy károkat okozva. 

Amikor én megtapasztaltam a kiégést, úgy éreztem, hogy minden nap egy borzasztóan rossz nap. Hiába jöttek könnyebb feladatok, érdekes megbízások, az agyam már csak azt kiabálta elég, nem bírom tovább, miért történik ez velem, mindenki hagyjon békén, miért kell nekem ezzel is foglalkoznom. Néha úgy éreztem, hogy csak bezárkóznék egy szobába és senki se jöjjön a közelembe. Hol túlpörögtem, hol pedig iszonyúan fáradt voltam. Rövid ideig tartó pihenők néhány napra ugyan energizáltak, de nem hoztak hosszútávon megkönnyebbülést. Aludni persze nem tudtam, mert az agyam olyankor is állandóan pörgött. A hétvégéken pedig úgy éreztem már semmihez sincs erőm. Olyan dolgokat is nehéznek találtam, amiket korábban nagyon is szívesen végeztem és amik feltöltöttek. Mintha egy ördögi körben lettem volna. Mert sajnos a kiégés lassan kiszívja az életet belőled, ellopja a reményed és összetöri a motivációd. 

Na de honnan tudhatod, hogy kiégtél vagy már közel állsz a kiégéshez? 

Erre a 3 jelre nagyon figyelj.

Extrém fáradtság 


Az én saját tapasztalatom, és amit a konzultációk során is gyakran hallok, az az energia teljes hiánya. Van, akinél kifejezetten a krónikus fáradtság tünetei mutatkoznak. Ez a fáradtság még olyankor is fennáll, mikor egyébként azon a napon minden tevékenység könnyű lenne vagy lehetne. Még olyan dolgok is, amelyek normál esetben örömet okoznak, nehéznek és problémásnak tűnnek. Ilyen lehet akár egy találkozód egy régi jó baráttal, aminek normál esetben nagyon örülnél, most mégis minden, ami magához a találkozóhoz vezet nehézkes és legszívesebben már le is mondanád az egészet. Egyszerűen csak bebújnál a takaró alá és elmenekülnél a világ és a problémák elől. 

Sajnos pont azok, akik így éreznek mégsem tudják kialudni magukat. Hiába feküdnél le időben, a stressz, az állandóan keringő gondolatok és az aggodalom ébren tartanak az éjszaka nagy részében. Persze ennek eredményeképpen idővel ennél komolyabb tünetek is megjelenhetnek, mint a pánik rohamok, szorító fájdalom a mellkasban, nehéz légzés, rendszeres migrén, rendszeres gyomorfájdalom és még sorolhatnám. Ezért nagyon fontos, hogy figyelj magadra.

Egyedül
 és cinikusan

Ha már utolért a kiégés, sajnos gyakran pesszimistává válhatsz és már nem is félig üresnek látod a poharat, hanem az teljesen üressé vált. Viszont ilyenkor még ahhoz is kimerült vagy, hogy megtöltsd. Értéktelennek, kiüresedettnek érzed magad és már lassan képtelen lehetsz elfogadni a kinyújtott kezet. Idővel teljesen magadba fordulsz és egyre kevesebbet jársz társaságba vagy beszélsz másokkal. Ez elmehet egészen a teljes izolációig, ilyenkor lezárhatsz a barátok, család és mindenki más előtt. Lehet, hogy még van benned némi harci szellem, de a válaszod leginkább az, amit a napokban épp az egyik konzultáción hallottam, hogy "ugyan, mi értelme van az egésznek, úgysem lesz belőle semmi”.

Robot üzemmód és az eredmények hiánya


Talán még így is képes vagy végig csinálni a mindennapokat, és bejutsz az irodába, megcsinálod a munkád, elvégzed a házimunkát, megjelensz a családi eseményeken, de szinte robotként teszed ezt. Nem találsz már benne semmi örömöt és a teljesítményed is egyre romlik. A mindennapi tevékenységek sokkal több időt vesznek igénybe, mint korábban, folyamatosan halogatsz, és minden féle kifogást találsz, hogy az egyes feladatokat miért ilyen lassan sikerült csak megoldanod. Sokszor saját magadra is mérges vagy, mert olyan dolgok, amiket korábban könnyedén teljesítettél, most jóval lassabban haladnak. Érzelmileg és mentálisan csak korábbi önmagad mása vagy és tudod, hogy mennyire alul teljesítesz.

Na jó, még mielőtt teljesen kiborulsz és megállapítod, hogy kiégtél, vegyél egy mély levegőt és nyugi. 

Szinte mindannyian megtapasztaljuk az említett jeleket az életünkben, ezért is olyan ismerősek. Hiszen egyik vagy másik formában, rövid ideig mind megjelennek. Miközben ezeket a sorokat írtam át is futott az agyamon, hogy bár nem vagyok kiégve vannak nehezebb napok, mikor én is így érzek, igaz csak rövid ideig és könnyen feltöltődök.

Ezért emlékezz, a különbséget egy nehéz időszak és a kiégés között a fal mögött csöpögő cső mutatja be a legjobban, ha túl sok a nehéz időszak, ha túl sok a negatív élmény és nincs kiegyensúlyozva pozitív élményekkel, ez vezet a kiégéshez.  Talán most csak egy nehezebb hét van az életedben, ez nem jelenti azt, hogy kiégtél, de ha észre veszed ezeket a korai jeleket, akkor itt az idő, hogy elkezdj változtatni.  

Én ma már nagyon tudatosan figyelek magamra és ha a szervezetem jelez átgondolom, hogy mit is csinálok, mi az, ami még örömöt hoz az életembe és mi az, amit jobb elkerülni vagy újra építeni másként. Ha Te a fenti jelek közül rendszeresen észreveszel néhányat magadon gondolod végig, hogy min tudnál minél előbb változtatni és tedd is meg, mielőtt túl késő lesz. Szuper, ha van körülötted egy támogató személy vagy közeg, akikre támaszkodhatsz és segítenek átvészelni ezt az időszakot. Ha nincs ilyen, akkor keress egy szakembert, aki segít megtalálni a kiutat.

És persze azért nem hagylak tanács nélkül ebben a posztban és a közeljövőben újabb posztokat osztok majd meg veletek ebben a témában. 

A saját példámból tanulva két kisebb dolgot mindenképp javaslok beépíteni az életedbe: 

Napi 10 perces meditáció

Tudom, könnyebbnek hangzik, mint amilyen. Választhatsz vezetett meditációt vagy ha már van benne gyakorlatod akár anélkül is meditálhatsz. Én a calm applikáció meditációit szeretem. Tudom, hogy főleg azoknál, akik ennyire felfokozott életet élnek nehéznek tűnhet leülni és elkezdeni a meditációt, de hidd el, ahogy ott vagy és csinálod, máris sokkal könnyebb. Ráadásul ilyenkor lecsendesedik az agyad, felerősödnek az érzéseid és elkezded tisztábban látni a saját utad.  


Énidő

Keress egy olyan helyet még ha csak rövid időre is, ahol nem tudsz dolgozni, kapcsold ki a géped, tedd el a telefonod, vedd le az okos órád és kérd meg a családod, hogy most ne zavarjanak. Mindenkinek jár egy kis pihenés. Találj magadnak olyan időt, ahol Te vagy a középpontban és keress olyan elfoglaltságot, ami épít. Aludj, olvass, egyél valami egészségeset, hallgass meg egy érdekes podcastot. Ha azt veszed észre, hogy ez az én idő már nem tölt fel, akkor valószínűleg már nem csak a kiégés korai jeleit tapasztalod, hanem kiégtél, és itt az idő, hogy segítséget kérj.

Egy dologra emlékezz, kiégés miatt nem leszel gyenge. Ez csak azt mutatja, hogy valami változtatásra szorul az életedben. Ilyenkor azért van szükséged segítségre, hogy könnyebben megtaláld min tudsz és kell változtatni. Viszont, ha az első lépést megteszed a többi már jön magától.